Adótörvények 2010/2011: Elfogadva!

Az előzetes várakozásoknak megfelelően az Országgyűlés 2010. július 22-én nagy többséggel elfogadta az egyes adótörvények módosítását indítványozó törvényjavaslatot.

UPDATE: 2011. ÉVI ADÓTÖRVÉNYEK TELJES ÖSSZEFOGLALÓJA (KATTINTSON!)

A még július első napjaiban beterjesztett eredeti javaslathoz időközben 178 (!) módosító indítványt nyújtottak be a képviselők, ebből azonban végül mindössze 20 javaslatot fogadott el az Országgyűlés és ezek közül is legfeljebb pár érintette a cégek szempontjából is releváns adótörvényeket.
Az eredetileg megismerthez képest tehát már nem történtek változások, egyedül a banki különadó tekintetében lehettünk érdekes fejleményeknek szemtanúi. E tekintetben kiemelendő, hogy nem kapnak végül mentességet a tevékenységüket 2007. július 1. után megkezdő biztosítók, illetve számos tevékenység esetében változott az adó alapja vagy mértéke.

Az alábbiakban – a teljesség igénye nélkül – a gazdasági társaságokat leginkább érintő adótörvény-változásokat foglaltuk össze.

10%-os társasági adókulcs 500 millió Ft-ig, átmeneti szabályok már 2010-re is

Az elfogadott javaslat szerint már a 2010-es adóév tekintetében is módosul az adó kiszámításának módja, 2011-től pedig minden jelenlegi korlátozást megszüntetve 500 millió Ft adóalapig általánosan 10%-os, a felett pedig 19%-os adókulcs terheli is majd a társasági adóalapot.

2010-ben – átmeneti jelleggel – a vállalkozásoknak a napok arányában meg kell osztaniuk adóalapjukat a 2010. január 1. és június 30. valamint a 2010. július 1. és december 31. közötti időszakok között. Előbbi esetben az adóalap általánosan 19%-kal adózik továbbra is, azzal, hogy bizonyos feltételek teljesítése esetén 50 millió Ft-ig 10%-os adókulcs alkalmazása is választható, míg az év második felére jutó adóalapot már általánosan 250 millió Ft adóalapig 10%, a felett pedig 19% adókulcs terheli.

Az eddig szabályok szerint a 10%-os adókulcs alkalmazása egyáltalán nem volt automatikus, az függött a foglalkoztatottak számától, a rájuk jutó átlagbértől, más adókedvezmények igénybevételétől, és a 9%-nyi megtakarítást is kizárólag a törvényben előírt célokra lehetett felhasználni (pl. tárgyi eszköz beszerzése).

A módosítással ugyan elsősorban a kis- és középvállalások adóhelyzetét kívánták javítani, de az 500 millió Ft-os kedvezményes adóalap a nagyvállalatok számára is érdemi változást hozhat, hiszen 2010-ben 22,5 millió Ft, 2011-től pedig akár 45 millió Ft-os megtakarítást is elérhetnek a cégek ily módon.

Banki különadó 2012-ig

Az eredeti javaslathoz képest a legtöbb változás a banki különadóval volt kapcsolatos, a módosítások többsége ezen belül a biztosítókat érintette. Már a képviselői egyéni módosító indítványok nyomán az eredeti 5,2%-os adómértéket 5,8%-ra emelték, amelyet aztán a Kormány a zárószavazás előtt benyújtott koherencia módosító keretében (a jogszabály szellemével nem éppen összeegyeztethető módon) további 0,4%-kal megemelt.  Megváltozott továbbá a biztosítókat terhelő adó alapja is. Az eredeti javaslat szerint még a biztosítók éves beszámolójában szereplő megszolgált (viszontbiztosítás nélküli) díjbevételt tekintették volna az adó alapjának, ezt aztán felváltotta az úgynevezett korrigált díj, amely a nem-élet biztosítási ágból származó megszolgált (viszontbiztosítás nélküli) díjbevételt foglalja magában, növelve az életbiztosítási ág bruttó díjával, illetve csökkentve az egyszeri díjas biztosítások díjának 90 százalékával és az eseti biztosítási díjak 90 százalékával.

Szintén a biztosítókat érintő fejlemény, hogy a Kormány végül a zárószavazás előtti koherencia módosítóban kivette az egyébként is heves vitákat kiváltó, a tevékenységüket 2007. július 1. után kezdő biztosítóknak adott alanyi mentességet. Ugyanígy jártak el továbbá a szintén időközben beemelt, a takarékszövetkezeteket érintő mentességekkel, amelyek szintén nem váltak így a törvény részévé.

Változott a bankokat terhelő adó mértéke is. Az eredeti, a mérlegfőösszeg után egységesen 0,45% mértékkel  megállapított adót kétkulcsossá tették: 50 milliárd Ft adóalapig 0,15%, a fölött viszont 0,5% adó fogja ezentúl terhelni a bankokat. Szintén nőtt a pénzügyi vállalkozásokat terhelő adó mértéke is, 6%-ról 6,5%-ra.

Kikerültek ugyanakkor az adó hatálya alól a pénzügyi közvetítői tevékenységet folytatók, míg a befektetési vállalkozások az adó alapjából levonhatják a befektetési tevékenység után leszámolt ráfordításokat.

Az egyes tevékenységek utáni különadó alapját és mértékét az alábbi táblázatban foglaltunk össze:

Tevékenység

Adó alapja

Adókulcs

Bank

2009. évi módosított mérlegfőösszeg

50 Md Ft-ig 0,15%

felette 0,5%

Biztosító

2009. évi korrigált díjbevétel

6,2%

Pénzügyi vállalkozás

2009. évi kamat-, díj- és jutalék- eredmény

6,5%

Befektetési vállalkozás

2009. évi korrigált nettó árbevétel

5,6%

Tőzsde

2009. évi korrigált nettó árbevétel

5,6%

Árutőzsdei szolgáltató

2009. évi korrigált nettó árbevétel

5,6%

Kockázati tőkealap-kezelő

2009. évi korrigált nettó árbevétel

5,6%

Befektetési alapkezelő

a kezelt alapok 2009. dec. 31-ei nettó eszközértéke

0,028%

Továbbra is úgy látjuk, hogy komoly alkotmányossági kérdésekkel kell még megbirkóznia a jogszabálynak, hiszen az adóalapot a 2009-es lezárt év adataira alapozva határozták meg, amely így elvben az adókötelezettség visszamenőleges hatályú megállapítását jelenti.

A módosítás a törvény kihirdetést követő 45. napon lép hatályba, a 2010. évre előirányzott adót pedig két részletben, 2010. szeptember 30. és december 10. határidőig kell majd megfizetni. Előbbi határidő 20 nappal későbbre tolódott az eredeti javaslathoz képest, valószínűsíthetően azért, hogy a hatályba léptetést ne előzhesse meg az első fizetési határidő, ha esetleg a jogszabály Köztársasági Elnök általi aláírására nem kerülne azonnal sor.

Megszűnő kisadók

Számos, az adórendszer és a költségvetési bevételek szempontjából elhanyagolható jelentőségű adónem megszűnik, köztük az egyébként sokakat érintő „egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adó” is. A most megszűnő adónemek tehát az alábbiak:

1.    Egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adó. Ez három adónemet foglal magában: gépjárművek, légi járművek és vízi járművek adóját (a lakóingatlanokat érintő részét az Alkotmánybíróság már korábban megsemmisítette).
2.    Vállalkozók kommunális adója.
3.    Üdülőépületek utáni idegenforgalmi adó (maga az idegenforgalmi adó egésze nem szűnik meg, csak annak e speciális része).
4.    Vízigazdálkodási érdekeltségi hozzájárulás.

Egyenes ági öröklés és ajándékozás illetékmentessége

A gazdasági társaságokat ugyan közvetlenül nem, de tulajdonosaikat érintheti, hogy illetékmentessé vált az egyenes ági rokonok közötti ajándékozás és öröklés, így az üzletrészek / befektetések családon belüli öröklése és ajándékozása is sokkal egyszerűbbé volt. A jogszabály már a 2010. július 1-jén még el nem bírált ügyekben is alkalmazható (ha az adó időközben megállapításra került, akkor a magánszemély azt visszaigényelheti).

A végleges változatban is meghagyták, hogy házastársak és testvérek közötti ajándékozás és öröklés nem lesz illetékmentes, rájuk egy kedvezményes illetékmérték vonatkozik majd. Tekintve azonban, hogy házastársak esetén a közös gyermeken keresztüli ajándékozással, testvérek esetében pedig valamelyik szülőn keresztüli ajándékozással az illetékkötelezettség szabályos módon könnyen kikerülhető, a vonatkozó korlátozás kissé átgondolatlannak tűnik.

Ingatlannal rendelkező vállalkozás vagyoni betétjének átruházása – mentesség kapcsolt felek között

Ingatlannal rendelkező cégek számára rendkívül fontos jelentőséggel bíró változás, hogy megszűnik az ingatlannal rendelkező társaságok vagyoni betétjének átruházása utáni illetékkötelezettség, ha a tranzakcióban érintett felek a társasági adóról szóló törvény alapján kapcsolt vállalkozásnak minősülnek. Mint ismeretes, az ingatlannal rendelkező társaságok vagyoni betétjének átruházása 2010. január 1-től lett illetékköteles, és ez sok esetben komoly akadályozója lett a cégcsoporton belüli adminisztratív, vagy irányítási szempontból egyébként szükséges átstruktúrálásoknak, hiszen ilyen esetben az ingatlan forgalmi értéke után 4% illetéket kellett (a vagyoni betét arányában) fizetni. A mentességet a 2010. július 1-jén még jogerősen el nem bírált ügyekben is már alkalmazni lehet. Fontos azonban megjegyezni, hogy a mentesség csak a vagyoni betét átruházására vonatkozik. Tekintettel arra, hogy cégcsoporton belüli átstruktúrálás során a vagyoni betét tulajdonjoga sokszor cégjogi átalakulás (pl. beolvadás) révén is átszállhat, egyelőre kérdéses, hogy a mentesség alkalmazását hogyan fogják a hatóságok értelmezni.

Sporttámogatás adókedvezménye

Külön törvényjavaslat formájában szintén elfogadta az Országgyűlés a sport támogatása kapcsán egyes adótörvények módosítását. E körből kiemelendő, hogy nyereséges cégek társasági adókedvezményért cserébe – amennyiben az Európai Bizottság is jóváhagyja – a jövőben támogathatnák úgynevezett látvány-csapatsportágak (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda és jégkorong) szövetségeit és azok tagszervezeteit. Az adókedvezmény igénybe vétele a filmgyártás támogatásánál már megismert módon történne, vagyis a támogatást egyrészt költségként, másrészt a fizetendő adóval szembeni kedvezményként is el lehetne számolni. Ezáltal 100 egység támogatásért cserébe a támogató cég 110 és 119 egység közötti adókedvezményt vehetne igénybe, aszerint, hogy társasági adókulcsa a 10 és 19 százalékos társasági adókulcsok szerint miként alakulna. Az Európai Bizottság sokszor meglehetősen lassú eljárása miatt azonban valószínűsíthető, hogy a jogszabály csak 2011-ben lép majd hatályba, így a cégek számára 2010-ben még nem lesz valószínűleg igénybe vehető ez a kedvezmény. A törvényjavaslat további részleteiről itt olvashatnak.