2012 január 20

Elvárt béremelés kérdőjelekkel

Mint ismeretes, a 2012. évi adótörvény-változásokkal  (elsősorban az adójóváírás megszüntetésével), a nettó keresetek meghatározott bérszint alatt csökkennek. A jövedelem-kiesés kompenzálása céljából a Kormány meglehetősen bonyolult rendszert dolgozott ki, mely által a kompenzálás terhe megoszlik a munkáltatók és a költségvetés között. Azon munkáltatók, amelyek nem teljesítik az elvárt béremelést, szankciókra számíthatnak, másfelől azonban azok, amelyek teljesítik, adókedvezmény igénybevételére lehetnek jogosultak. Az alábbiakban megpróbáltuk összefoglalni az elvárt béremeléssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, azonban erre jelen keretek között csak kísérletet tehetünk, hiszen a Nemzetgazdasági Minisztérium is 16 oldalas útmutatót tett közzé a szabályok értelmezéséről, és külön tájékoztató szolgálatot üzemeltet a jogértelmezési kérdések megválaszolására.

Elöljáróban meg kell sajnos jegyeznünk, hogy bár az adójóváírás valóban nagyban bonyolította a személyi jövedelemadózás rendszerét és ennek megszüntetése adminisztrációs szempontból üdvözlendő lépés volt, a bérkompenzáció rendkívül szövevényes rendszere összességében csak sokkal bonyolultabbá tette az adózást és lényegében értelmetlenné tette az adójóváírás elhagyását.

A 2012-től a havi szinten 216.806 Ft alatt keresők nettó bérének szinten tartása csak a bruttó bérek emelésével lehetséges.  Az ezzel kapcsolatban kiadott kormányrendelet (299/2011. (XII.22) Korm. rendelet) részletesen előírja, hogy egyes jövedelemkategóriák esetén a munkáltató milyen összegű bruttó bér emelésével tehet eleget az elvárt béremelésnek.

Amennyiben a munkáltató nem tesz eleget az elvárt béremelésnek az érintett munkavállalók legalább 2/3-a esetében, akkor hátrányos következményekkel számolhat a közbeszerzési eljárásokon történő részvétel, illetve költségvetési támogatások igénybevételekor. Ugyanakkor, ha valamennyi folyamatosan foglalkoztatott esetében megtörténik az elvárt béremelés, akkor a munkáltató a béremelések 5% feletti teljes költségét adókedvezményként érvényesítheti a munkáltató a szociális hozzájárulási adóból.

Az adókedvezmény érvényesítésének feltételrendszere ugyanakkor más szempontból is szigorúbb, mint a szankciók elkerülésének feltételrendszere.  Míg a szankciók elkerüléséhez az elvárt béremelést részben béren kívüli juttatásokból is meg lehet valósítani, az adókedvezmény igénybevételéhez erre nincs lehetőség, továbbá az adókedvezmény igénybevételéhez az elvárt béremelést szélesebb körben kell végrehajtani (a 2011.  november 1-je és december 31.  közötti időszak bármely napján nem csak az adott munkáltatónál, hanem ebben az időszakban belföldi kapcsolt vállalkozásoknál foglalkoztatottakra is, ha azokat az adókedvezményt igénybevevő továbbfoglalkoztatja 2012-ben). Fontos, hogy a munkából tartósan távol lévők, azaz a jogi állományban lévőkre is végre kell hajtani az elvárt béremelést.

A rendelet, illetve az útmutató eligazítást ad az elvárt béremelés kiszámításához, mely meglehetősen bonyolulttá is válhat amennyiben a munkáltató nem csak alapbért, hanem bérpótlékot, teljesítménybért, esetleg mindhármat együtt ad a munkavállalónak.

A rendszer bonyolultságát a jogalkotó is felismerte, és ezért a bérkompenzációhoz kapcsolódóan a szokásosnál enyhébb szankciók kerültek meghatározásra.

A bérkompenzációhoz kapcsolódóan állami támogatás igénylésére is lesz lehetőség. Az NGM honlapján megjelent információ szerint rövidesen megnyílik az a 21 milliárd forintos pályázati keret, amelyből vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak azok a cégek, amelyeknek gondot okoz az öt százalékos béremelés végrehajtása 2012-ben.

A 2012. évi elvárt béremelés az alábbiak szerint alakul:

Az elvárt munkabéremelés mértéke a 2011. évi havi munkabér 26%-a, ha a 2011. évi munkabér nem haladja meg az 59 600 forint/hó összeget.  Az elvárt munkabéremelés mértéke, ha a 2011. évi havi munkabér meghaladja az 59 600 forint/hó összeget, de nem haladja meg a 216 805 forint/hó összeget:

Nyomtatás előnézet Megosztás