Újabb egyéni módosító indítvánnyal állt elő néhány kormánypárti képviselő, amely a magánszemélyek és társas vállalkozások általi sporttámogatás ösztönzését, illetve a sportba befektető személyek adókedvezményekkel történő támogatását célozza. A teljesség igénye nélkül az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb javaslatokat.
Sportszervezetek támogatása
A javaslat meghatározza, hogy ún. látvány-csapatsportágak, vagyis a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda és a jégkorong szervezeteinek támogatása esetén mind a magánszemélyek, mind a cégek adókedvezményben részesülhetnének. Magánszemélyek esetében a támogatás az összevont adóalap alapján kiszámított adót csökkentené (annak legfeljebb 50%-áig), míg cégek esetében – a filmtámogatások rendszeréhez hasonlóan – a támogatás egyrészt költségként elszámolható lenne a társasági adó alapjában, másrészt leírható lenne magából a társasági adókötelezettségből is. Utóbbi csoport tehát nem csupán támogatását nyerné vissza, de egyúttal a társasági adókulcsnak megfelelő, 19%-os hozamot is realizálhatna. A támogatást a sportszervezetek csak célirányosan használhatnák fel, a hivatalos szakszövetségek (pl. MLSZ) csak utánpótlás-nevelésre, míg az egyes sportszervezetek a személyi jellegű ráfordításainak fedezetére költhetnék a kapott támogatást.
Fontos megjegyezni, hogy cégek esetében – állami támogatásról lévén szó – a jogszabály hatályba lépéséhez az Európai Bizottság jóváhagyására is szükség van, ami pedig általában több hónapot is igénybe vehet. A javaslat szerint a jogszabály csak a Európai Bizottság határozatát követő 15. napon lépne hatályba, azzal, hogy az adókedvezményt már a hatályba lépés adóévében is igénybe lehetne venni.
Sportvállalkozásokba történő befektetés
Hasonlóan a sportszervezetek támogatásához, mind az Szja. törvény, mind a Tao. törvény további adókedvezményekkel ösztönözné a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége tagjaként működő sportvállalkozásokba – jegyzett tőke felemelése révén– történő vagyoni befektetéseket is. Az adókedvezmény igénybe vétele magánszemélyek esetében a fentivel megegyező módon történne (tehát az összevont adóalap adóját lehetne csökkentetni annak 50%-áig), cégek esetében viszont értelemszerűen nem lenne lehetőség költség elszámolására, hiszen a befektetést, mint eszközt nyilvántartásba kell venni. Az adókedvezmény igénybe vételének további kritériuma lenne (mind magánszemélyek és cégek esetében), hogy a befektetést nem lehetne a megszerzéstől számított 5 éven belül elidegeníteni vagy más módon kivonni. A javaslat hatályba lépéséhez – cégek esetében – szintén az Európai Bizottság jóváhagyására lenne szükség.
Fejlesztési adókedvezmény sportberuházások után
A javaslat bővítené a fejlesztési adókedvezmények körét a sportcélú ingatlanfejlesztési beruházások kategóriájával, és annak minimum értékhatárát mindössze 5 millió Ft-ban állapítaná meg (más fejlesztési adókedvezmény-formák esetében a minimum értékhatár jelenleg minimum 100 millió forint).
Sportban tevékenységet végzők is „EKHÓ-zhatnának”
Bővülne az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, vagyis az EKHO személyi hatálya alá tartozó adóalanyok köre a szakképzett edző, sportvezető és -irányító foglalkozást végzőkkel, illetve a hivatásos sportolókkal, sportmunkatársakkal valamint képesítéssel rendelkező sportszakemberekkel (így különösen sportedző, sportoktató, mérkőzésvezető, versenybíró, sportorvos, gyúró). További fontos változás, hogy az EKHO 25 millió Ft-os általános felső jövedelemkorlátját hivatásos sportolók esetében 100 millió Ft-ra emelnék. Az intézkedés egyértelmű célja az ágazat fehérítése lenne.
5%-os áfa sportrendezvények belépői és létesítmény-használati díjak után
A javaslat legkedvezményesebb, 5%-os adókulcsú kategóriába sorolná a sportrendezvények belépői, illetve a sportlétesítmények használatának átengedéséből származó bevételek után fizetendő általános forgalmi adó kötelezettségét.
Adómentessé válna a sportrendezvények belépőinek ingyenes juttatása
Szintén a sportrendezvények belépőivel kapcsolatos fejlemény, hogy azok magánszemélynek történő ingyenes juttatása a javaslat szerint adómentes természetbeni juttatásnak minősülne, értékhatár nélkül. Ez leginkább a sport-szponzorációban érdekelt cégek számára lehet érdekes, ügyfeleik, munkavállalóik sportrendezvényekre történő meghívása esetén.
Illetékmentes sporttelep
Sporttelepként nyilvántartott ingatlan megszerzése mentes lenne a vagyonátruházási illeték alól, ha a vásárló vállalja, hogy az ingatlant 15 évig sportcélra használja vagy hasznosítja. Szintén mentesülnének az illeték megfizetése alól a látvány-csapatsportokban működő országos sportági szakszövetségek és azok tagjai, ha abból a célból vesznek ingatlant, hogy sporttelepet létesítsenek. Az érintett ingatlanon 4 éven belül kellene a sporttelepet kialakítani, vállalva a 15 éves sportcélú használatot/hasznosítást.
OrienTax vélemény
Nem elvitatva a sport és az utánpótlás-nevelés támogatásának szükségességét, véleményünk szerint a javaslat több szempontból is meglehetősen átgondolatlan. Egyrészt a magánszemélyek adókedvezményeinek bővítése éppen a minap meghirdetett egyszerűsítés és az egykulcsos SZJA alapvető céljával lenne ellentétetes, míg annak társasági adóval együttes költségvetési hatása lényegében beláthatatlan, hiszen a javaslat nem tartalmaz a sportszervezetek oldaláról a támogatás igénybe vételével kapcsolatban semmiféle korlátozást vagy minimum önerőt. (Szemben a hasonló alapelvek szerint működő film- és színházi támogatással, ahol a támogatás legfeljebb a jogszabály alapján elszámolható költségek 20%-a után igényelhető, így annak költségvetési hatása viszonylag könnyen tervezhető.)
Szintén kérdéses, hogy valóban elég-e csupán a társasági adókedvezmények kapcsán kikérni az Európai Bizottság jóváhagyását. A Bizottságnak ugyanis nem a cégek által érvényesített adókedvezményeket kéne elsősorban vizsgálni, hanem a támogatás tényleges felhasználását, illetve a támogatást igénybe vevő sportszervezetek tevékenységét, akik között gazdasági vállalkozások is lehetnek. Mivel ezek a sportvállalkozások magánszemélyektől is igénybe vehetnek támogatást, illetve az állami támogatások uniós keretszabályai további megszorításokat (pl. támogatási plafonok) is megállapíthatnak, az Szja törvény javasolt változásai ellentétesek lehetnek az uniós szabályokkal és be nem jelentett állami támogatásnak minősülhetnek.